Íme királyi rendezvényeink helyszíne, a Gödöllőn található híres, XVIII. században épült Grassalkovich Kastély!

Cégünk tuljadonába került a barokk kastély összes rendezvényterme és temploma a tavalyi privatizáció során, így Önnek valóban királyi esküvője, fogadása, konferenciája lehet!

Hogy jobban azonosulhasson ezzel a mesés világgal, a fotók alatt olvassa el a barokk építészet és bútorok jellemzőit.

Termeink:

Díszterem

 Kastélytemplom

Koronázási kisterem

Ferenc József szalonja

 Erzsébet Királyné szalonja

 Színházterem

Díszudvar

A barokk kastély kapcsán érdemes szót ejtenünk a magyarországi barokkról. Hazánkban az 1670-es évektől kezd teret hódítani a barokk művészet. 

A Habsburg uralkodóházhoz hű magyar arisztokrácia otthonait Savoyai Jenő ráckevei kastélya példájára építtette. A reprezentatív, francia barokk kastélytípus első magyar emlékétJohann Lucas Hildebrandt művét hamarosan követi többek közt a gödöllői Grassalkovich-kastély is. Marczali Henrik felmérése szerint Mária Terézia uralkodása idején 219 kastély épült Magyarországon. E kastélyok központjába, az első emeletre kerültek a nagy méretükkel is kiemelt dísztermek, melyek köré a reprezentatív szobákat csoportosították, a földszinten pedig, csaknem mindenütt kialakították a barokkban oly kedvelt Sala Terrénát vagy hűtőzőtermet barlangszerű nyílásaival, ún. grottáival. Ma már csak a vöröskői Pálffy-kastélyban láthatjuk ennek épen maradt példáját. A termek falait stukkókkal, freskókkal, olajképekkel díszítették, fehérre festett vagy lakk "jappanoiai" táblákkal, falikárpitokkal, a rokokóban selyem- vagy papírtapétákkal vonták be. A nagyméretű szövött falikárpitokat, olajfestményeket, díszes selyem- és papírtapétákat inkább a padlótól a mennyezetig érő díszes fakeretbe foglalták. 

A bútorokat és a könnyebben mozgatható egyéb berendezési tárgyakat egyrészt Franciaországból, Ausztriából importálták, másrészt francia, osztrák, német és délnémet közvetítéssel angol mintalapok után feltehetően helyi műhelyekben is készíthették. A fejedelmi udvarok ezüsttrónusainak szerényebb, hazai változatait, az ezüstözött rézzel borított "ceremoniális" bútorokat most francia példára teljesen kiszorították az aranyozott, ezüstözött, festett és faragott, egyre karcsúsodó és légiesebbé váló fabútorok , melyek jobban illenek a barokk, majd rokokó térbe, könnyebben mozgathatók és kezelhetők, és éppúgy kifejezik kifejezik megrendelőik és tulajdonosaik gazdagságát és előkelőségét, mint valamivel korábban valódi színezüstből való elődeik (Esterházy esüstbútorok). E reprezentatív székekkel egyidőben készültek nálunk Magyarországon is a mindennapi használatra szánt bőrrel vagy hímzett kárpittal bevont ülőbútorok, már kanapéval kiegészített garnitúrák. Az 1700-as évektől a korábbi sima vagy esztergályozott lábakat csigás, majd hajlított patás lábak váltják fel. Jellemzők még a fedeles, mennyezetes vagy szuperlátos ágyak, ebben a korban végleg teret hódít a szekrény. a legfranciább bútor, a komód divatját a XVIII. század első felében vettük át, azoban nálunk visszafogottabb, mértéktartóbb volt: a rózsafa, szaténfa és egyéb egzotikus faborítást dióval és cseresznyével pótolták, a tűzaranyozott bronzvereteket aranyozott rézfogantyúkkal és kulcslyukpajzsokkal helyettesítették. az 1730-as évektől Magyarországon is divatba jött az emeletes írószekrény. 

A XVIII. század első feléből maradtak fenn első egységes ebédlő-, könyvtár- és patikaberendezéseink. 

Forrás: Vadászi Erzsébet: A bútor története

Oldal: Kastély
Álomszép rendezvények az Álomszép Rendezvényszervező Kft-vel - © 2008 - 2024 - alomszep.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat